Új nanoszkópiai eljárások fejlesztése Szegeden

2017.06.29.
Élet-, anyagtudományi és környezetfizikai kutatások során is alkalmazható új nanoszkópiai eljárások és módszerek fejlesztésén dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei egy 796 millió forintos uniós támogatással indult projektben.

A közlemény szerint a környezetünkben lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok mélyebb megértése és irányítása gyakran csak a nanométeres skálán lejátszódó mechanizmusok vizsgálatán keresztül lehetséges. A klasszikus, azaz a makroszkopikus szintű méréseken alapuló megközelítés csupán a sokaságok statisztikus átlagára értelmezhető információkat hordoz. Ezért napjainkban a nagy térbeli és időbeli felbontású vizsgálatokra alkalmas nanotechnológiai módszerek a kutatás és a fejlesztés középpontjába kerültek.

Az SZTE és Pécsi Tudományegyetem munkatársainak együttműködésével tervezett kutatások olyan optikai módszereken alapulnak, amelyek lehetőséget teremtenek a direkt, roncsolás- és torzulásmentes vizsgálatra, ellentétben a nem optikai eljárások jelentős részével, melyek alkalmazása során legtöbbször elkerülhetetlen a minta szerkezetének károsodása. A klasszikus optikai módszerekre jellemző limitált térbeli feloldás korlátainak áttörését az optikai nanoszkópia alkalmazása, fejlesztése teszi lehetővé. Ez egy viszonylag fiatal tudományterület, ugyanakkor az e körben megjelent publikációk száma mutatja a téma aktualitását és dinamikus fejlődését.

A tervezett alkalmazások élettudományi, anyagtudományi és környezetfizikai kutatásokra egyaránt kiterjednek. Az élettudományi alkalmazások területén a cél olyan nanoszkópiás rendszer megépítése, amely képes párhuzamosan az élősejtes minták több tulajdonságát is mérni. Egy ilyen teljes körű rendszer egyedülálló a világon, és jelentősen növelné a szegedi kutatók nemzetközi pályázatokhoz való csatlakozásának esélyét. Az anyagtudományban és a környezetfizikában elsősorban az emberi tevékenységből származó aeroszolok valós idejű elemzésére kívánnak fókuszálni. A fotoakusztikus mérési módszerek továbbfejlesztésével többek között a részecskék fizikai és kémiai tulajdonságait, illetve az aeroszolok élettani hatását alapvetően befolyásoló kialakulási folyamatokat vizsgálják. 

Az egyetemen megvalósuló nanoszkópiai műhely szerves részét képezi az oktatásnak is, lehetőséget biztosítva a diákoknak, hogy a szakterületen a legmodernebb módszereket és technológiákat ne csak elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is megismerhessék, alkalmazhassák, mellyel elő tudjuk segíteni a tehetséges fiatal kutatók itthon tartását - áll a közleményben.

 

Forrás: MTI 

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Harmadszor sikerült a tudósoknak "tetten érniük", miként változik át a "szellemrészecskének" is nevezett neutrínó egyik fajtája a másikba az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) és az olaszországi San Grasso Laboratórium által végzett OPERA-kísérlet keretében.
A hőmérsékleti rekord új megvilágításba helyezi a világűrben előforduló vizet is.
Kutatók munkára fogják az elektronspint
Az amerikai Duke Egyetem kutatói az elméleti recept után a gyakorlatban is megvalósították azt a burkolatot, amely az alatta lévő tárgyat elrejti a hanghullámok elől.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?